| Mobile | RSS

Egyre drámaibb világháborús helyzet: hadüzenetet küldött egy európai uniós NATO-ország az oroszoknak háború

Egyre drámaibb világháborús helyzet: hadüzenetet küldött egy európai uniós NATO-ország az oroszoknak
háború

2024. április 29. 07:56

A hétvégén minden eddiginél mélyebbre süllyedt Moszkva és Vilnius kapcsolata, miután Litvánia svédországi nagykövete a Krími-híd felrobbantásával heccelte az oroszokat. Az ügyben veszélyes, hadüzenetként felfogható fenyegetőzéssorozat robbant ki, aminek lehetetlen megjósolni, mi lesz a vége. Egy biztos: nagyon súlyos világháborús helyzet alakult ki – sokadszorra. de ezúttal már egy EU-s NATO-tagállam és az oroszok között. Megnéztük, hol tart a konfliktus, és felidézzük az átjárót ért eddigi támadásokat.

 Origo

Link másolása
További megosztások

háborúorosz-ukrán háborúkrími hídLitvánia

Folyamatos a feszültség Oroszország és Litvánia között, aminek egyrészről a közös történelmi múlt, másrészről a két évvel ezelőtt Ukrajnában kirobbant háború az oka. A helyzet annyira súlyos, hogy a sajtóban többször is arról cikkeztek, hogy legsúlyosabb esetben akár fegyveres konfliktusig is fajulhat Moszkva és Vilnius kapcsolata. A litvánok egyértelműen az ukránok pártját fogják a háborús helyzetben, és több alkalommal is gazdasági ellenlépéseket tettek az oroszokkal szemben. Már ezt sem nézte jó szemmel Moszkva, de a hétvégén ismét mélypontra jutott a két ország kapcsolata.

Pattanásig feszült a helyzet

Az oroszok a krími krízis óta az egész Kercsi-szorost és annak hajóforgalmát ellenőrzésük alatt tartják, miután elfoglalták annak ukrán részét. A szárazföldi közlekedés megteremtésére, azaz a két partszakasz összeköttetésére Moszkva megépítette a Krími hidat, melyet Putyin 2018 tavaszán adott át. Az átjáró vasúti és közúti forgalmat is biztosít. Hossza pedig 18,1 kilométer, amellyel a leghosszabb híd Európában. A híd azóta az orosz-ukrán szembenállás egyik szimbolikus helyszíne, ebből kifolyólag a konfliktusok melegágya. 

Linas Linkevicius, Litvánia svédországi nagykövete erre az érzékeny pontra tapintott rá, amikor szombaton az X-oldalán egy meglehetősen provokatív poszttal a híd felrobbantására célozgatott. “Ha valakinek még nem volt alkalma lefotózni a kercsi hidat, még mindig itt az ideje” – írta félreérthetetlen módon a politikus. Elnézve az orosz-litván kapcsolatok alakulását, meglehetősen erős volt az üzenet. Ahogy mi is írtuk, Linkevicius sorai könnyen hadüzenetnek is minősülhetnek. 

Linas Linkevicius. Litvánia svédországi nagykövete kemény üzenetet küldött
Linas Linkevicius. Litvánia svédországi nagykövete kemény üzenetet küldött Putyinnak
Fotó:  AFP PHOTO / EPU 

Hamar meg is érkezett a válasz. Elsőként Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-képviselő első helyettese reagált a nyilatkozatra. A diplomata szerint Linkevicust Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter korábbi, 2022-es posztja ihlette meg. “Most dühösen ugatnak, de majd szánalmasan nyafogni fognak, amikor eljön az ítélet napja. Meg fognak bánni minden ilyen hibát” – jelentette ki a Lenta.ru tudósítása szerint.

Később Grigorij Karasin, az orosz Szövetségi Tanács nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke is megszólalt az ügyben, szakmai skizofréniának nevezve a litván politikus célozgatását. Karasin hozzátette, hogy “valójában ez a litván – ha szabad így mondanom –, diplomata folytatja azt, ami botrányt okozott a nemzetközi közösségben, amikor német tisztek a krími híd lerombolásának lehetőségeiről tárgyaltak. Csak ő naivabb és gyerekesebb módon tette, de abszolút ugyanazok a téveszmék járnak a fejében.” A történet egyelőre megállt a diplomáciai nyilatkozatháború szintjén, de az előjeleket elnézve 

semmi jóra nem lehet számítani.

Főleg, hogy Litvánia az elmúlt időszakban egyre nagyobb erőkkel támogatja Ukrajnát. Április elején katonai segély gyanánt háromezer drónt ígértek be, valamint M-577-es páncélozott csapatszállító járművekből álló újabb katonai segélycsomagot adtak át nekik. Márciusban pedig 155 milliméter kaliberű tüzérségi lövedékekkel segítették Kijevet, valamint 35 millió eurót különítettek el az ukrán hadsereg lőszerrel való ellátására.

Vilnius ennél is tovább ment azzal, hogy bejelentette: 2024-2026 között legalább 200 millió euró (78,8 milliárd forint) katonai támogatást nyújtana Ukrajnának. Litvánia eddig is kifejezetten bőkezű volt az adakozásban: a háború kezdete óta 605 millió euró értékeben nyújtottak katonai segítséget Ukrajnának.

Régi célpont

A Krím-félszigetet és Oroszországot összekötő, stratégiai fontosságú Krím-híd nem először került a középpontba, kétszer is súlyos támadás érte.

Első alkalommal 2022 októberében érte támadás az átjárót, aminek következtében az részben összeomlott. A közösségi médiába feltöltött képek és videók tanúsága alapján a vasúti szakaszon lobbant lángra több tartálykocsi. Más képeken viszont az látszott, hogy a gépjárművek szakasza is súlyosan megrongálódhatott. A vizsgálatot folytató orosz hatóságok szerint legalább három ember életét vesztette, akik a robbanáskor járműikkel együtt a vízbe zuhantak. 2023 júliusában, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz. 

A krími híd.
A krími híd
Fotó: Ria/Novosti / Konsztantyin Mihalcsevszkij

Idén márciusban pedig az oroszok négy magas rangú német tiszt telefonbeszélgetéséről tettek közzé felvételt. A nyilvánosságra hozott anyagon az hallható, ahogy a Bundeswehr négy tisztje a Taurus cirkálórakéta képességeiről vitatkozik. Arról beszélnek, milyen nehézségekbe ütközne az Ukrajnába történő szállítás. A tisztek megvitatják a felvételen az ukránok képzését és egyéb technikai részleteket, például a hordozórendszereket. Különféle célpontokat is megtámadhatnak az ukránok a Taurusszal – köztük a Kercsi (vagy krími) hidat, amely az oroszok által megszállt Krím fontos ellátási útvonala.

Nem jó jel, hogy közben a lengyel külügyminiszter követeli, hogy a német kancellár változtassa meg véleményét, és végre adja oda az ukránoknak a Taurus rakétát, ami miatt a botrány korábban kitört. Remélem, hogy a kancellár bátorítást érez az elmúlt napok eseményei nyomán

– jelentette ki Sikorski a Bild am Sonntag című német lapnak. 

A litván hadüzenet és a lengyel követelőzés megint egy lépéssel közelebb taszította a világot a harmadik világháborúhoz.

fecsego.eu//

Leave a Reply 83 megnézve, 2 alkalommal mai nap |