| Mobile | RSS

Alkotmánybírósági Hírlevél – 2024. május 17.

Alkotmánybírósági Hírlevél <hirlevel@mkab.hu> küldőtől 2024-05-17 16:00RészletekFejlécekEgyszerű szöveg

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat mulasztás megállapításáról (III/2516/2023.)
Az ügy tárgya: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 44. § (2) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (állatkínzás, kétszeres értékelés tilalma)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávt.) 44. § (2) bekezdése vonatkozásában jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn egyrészt azáltal, hogy a jogalkotó nem a nulla poena sine lege elvből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a tevékenységtől való eltiltást azáltal, hogy nem határozta meg e jogkövetkezmény polgári perben történő alkalmazásának törvényi feltételeit; másrészt azáltal, hogy a jogalkotó nem a ne bis in idem elvből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése miatti polgári peres eljárás törvényi feltételeit abban az esetben, ha büntetőeljárás, illetve állatvédelmi hatósági eljárás lefolytatásának is helye van. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2024. december 31-ig tegyen eleget. Az Ávt. sérelmezett rendelkezése alapján az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt. Az eljárás alapjául szolgáló polgári peres eljárás az ügyészség keresete alapján indult. Keresetében az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy az állatkínzás bűntettében jogerősen bűnösnek talált, és letöltendő szabadságvesztésre ítélt alperest tiltsa el a kedvtelésből tartott ebek tartásától három év időtartamra. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében foglaltak szerint a tevékenység gyakorlásától való eltiltás jogkövetkezmény büntető jellegű szankciónak minősül, és így az indítványozó szerint az Ávt. 44. § (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása ugyanazon jogsértés kétszeres értékelésének és büntetésének tilalmába ütközhet. A büntetés jogszerűségének elve sérelmét okozza továbbá, hogy a tevékenységtől való eltiltásra az Ávt. 44. § (2) bekezdése nem ad világos felhatalmazást a bíróság számára, amelynek úgy kell döntenie az eljárás alá vont alperes újabb szankcionálásáról, hogy annak jogszabályi keretei hiányoznak. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés valóban nem ad egyértelmű törvényi hátteret a jogalkalmazók számára a tekintetben, hogy a tevékenységtől való eltiltás alkalmazásának melyek a törvényi feltételei: nem határozza meg azt, hogy milyen esetben kell vagy lehet elrendelni, hiányoznak a kiszabható büntetési tételek és a bírói mérlegelés szempontjai. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nemcsak a túlzottan általánosan megfogalmazott jogszabályok sértik a nulla poena sine lege elvét, hanem az is, ha a jogalkalmazói döntés jogszabályi kereteit a jogalkotó egyáltalán nem, vagy olyan tágan határozza meg, hogy a jogalkalmazó szinte teljes egészében saját belátása szerint hozhat döntést. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Ávt. 44. § (2) bekezdésében foglalt szabályozás kapcsán a tevékenységtől való eltiltás vonatkozásában a büntetőjogi, közigazgatási jogi és polgári jogi felelősség, és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények nem kiegészítik egymást, hanem egymásra tekintet nélkül többszöri eljárást tesznek lehetővé. A szabályozás alapján nem állapítható meg, hogy ha az állatvédelmi hatóság eljárásával párhuzamosan folyik a polgári eljárás, akkor melyek a két eljárásban alkalmazható büntető jellegű jogkövetkezmények egymásra tekintettel történő alkalmazásának törvényi feltételei. Különösen aggályos, hogy ha a büntető bíróság egyáltalán nem jár el, akkor az állatvédelmi hatóság és a polgári bíróság párhuzamosan folytathatja le az eljárást ugyanazon jogkövetkezmény (állattartástól való eltiltás) iránt. Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy az Ávt. támadott, 44. § (2) bekezdése kapcsán a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy az ezzel kapcsolatos jogalkotói kötelezettségének 2024. december 31-ig tegyen eleget.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1160/2023.)
Az ügy tárgya: Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11/A. §-a és 13.§ (3) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (önkormányzati tulajdon ingyenes átadása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11/A. §-a, valamint 13. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A sérelmezett rendelkezések alapján, ha az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó köznevelési intézmény fenntartói joga bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személy részére átadásra kerül, a feladatellátás helyéül szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen a tulajdonába kell adni. Az indítványozó önkormányzat álláspontja szerint a szabályozás úgy korlátozza a tulajdonjogát, hogy az nem elkerülhetetlen, nincs kényszerítő oka, továbbá nem felel meg a szükségesség és arányosság követelményének sem. Érvelése szerint a hatékony feladatellátás más módon, így a jelenleg is hatályos, az önkormányzat és az egyházmegye, a tankerületi központ és az indítványozó hármas használati szerződése alapján is biztosított. Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezések az önkormányzati vagyon burkolt kisajátítását is jelentik, azonban az azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás helyett a rendelkezések a tulajdon ingyenes átadására köteleznek. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy észszerű indokokon alapul a helyi önkormányzatok vonatkozásában a köznevelési intézménynek helyet adó ingó és ingatlan vagyonuk jogosultságai közötti eltérésnek a fenntartójuk alaptörvényi helyzete szerinti megkülönböztetése. A nemzetiségeket az Alaptörvény államalkotó tényezőként nevesíti, és a politikai közösség részeként ismeri el, emellett az Alaptörvényben nyert megerősítést a jelen ügy szempontjából releváns nemzetiségi alap- és középfokú neveléshez és oktatáshoz való joguk, amelynek biztosítása az állam feladata. Szintén az Alaptörvény rendelkezik az állam és a bevett egyházak közösségi célú együttműködéséről, és írja elő legmagasabb szinten a bevett egyházak feladatellátásban való részvétele esetén, hogy az állam erre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít. Az egyházi fenntartó azon túl, hogy maradéktalanul köteles az átvett állami feladat ellátására, sajátos többlet-feladatot lát el azzal, hogy világnézetileg elkötelezett oktatást biztosít, amit az állami intézmény nem tehetne. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1763/2022.)
Az ügy tárgya: A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 744. § (3) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (büntetővégzés meghozatalára irányuló előkészító tárgyalás, terhelt távolmaradásának jogkövetkezménye)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 744. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A Be. 744. § (3) bekezdése szerint a tárgyalás tartását indítványozó személynek az előkészítő ülésen való jelenléte kötelező, és ha az előkészítő ülésen nem jelenik meg, valamint magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványt visszavonta. Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés alkalmazása következtében sérült a tisztességes eljáráshoz, azon belül az igazságos tárgyalás tartásához való joga, valamint a jogorvoslathoz való joga. Nézete szerint a Be. 744. § (3) bekezdése továbbá a terhelt igazságos tárgyaláshoz való jogát is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza azáltal, hogy kizárja a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás során a távolmaradás utólagos kimentését. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Be. 744. § (3) bekezdése az előzetes és haladéktalan kimentés hiánya esetére állapít meg eljárási jogkövetkezményt. E rendelkezés az utólagos igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségéről (annak kizárásáról vagy az általánostól eltérő szabályról) egyáltalán nem szól. Tehát a Be. 744. § (3) bekezdése nem tartalmaz az általános szabályoktól eltérő szabályt, így az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét nem zárja ki. Amennyiben a jogalkotó feltételhez kötné, vagy ki kívánná zárni az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét, úgy azt kifejezett eltérő rendelkezéssel tehetné meg. Az indítványozónak tehát lett volna lehetősége utólag igazolási kérelemmel élni. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/143/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kgyk.VII.39.120/2023/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (gyülekezési jog gyakorlása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/120/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.VIII.10.093/2023/5. számú ítélete és az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet elleni alkotmányjogi panasz (fizetés nélküli szabadság jogellenes elrendelése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1962/2023.)
Az ügy tárgya: Az Egri Törvényszék 1.Pf.20.166/2022/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kölcsön megfizetése, irat kézbesítése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2295/2023.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 10.Vgkf.43.324/2023/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végelszámolási kifogás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/315/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.318/2023/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adatvédelmi bírság)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2021/2023.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbkf.10.020/2023/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pótmagánvád elutasítása; hamis tanúzás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/227/2024.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.080/2023/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (külszolgálat megszüntetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1079/2023.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.634.237/2022/5. számú vgézése elleni alkotmányjogi panasz (kapcsolattartás végrehajtása miatti jogkövetketmény alkalmazása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1/2024.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 34.K.700.242/2023/24. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (iratbetekintési jog korlátozása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2051/2024.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 105.Kpk.750/2024/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (népszavazási kérdés hitelesítése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2063/2024.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 105.Kpk.750/2024/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (népszavazási kérdés hitelesítése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2183/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.IV.39.044/2024/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy, politikai reklám tiltott közzététele)

BEFOGADOTT ALKOTMÁNYJOGI PANASZOK

• IV/2236/2023.
A befogadás napja: 2024. május 14.
Az ügy tárgya: A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 184/A. § (2) bekezdése és a Fővárosi Törvényszék 67.Pkf.630.358/2023/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás módjának meghatározása, pénzbírság kiszabása)

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

EGYÉB AKTUALITÁSOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEIVEL KAPCSOLATBAN

• Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 11. száma (2024. május 17.)

fecsego.eu//

Leave a Reply 73 megnézve, 2 alkalommal mai nap |