| Mobile | RSS

Alkotmánybírósági Hírlevél – 2024. június 7.

Alkotmánybírósági Hírlevél – 2024. június 7.

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL 


LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

 AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1743/2023.)
Az ügy tárgya:  A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.57/2022/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pótmagánvádló részvételének hiánya a tárgyaláson)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság 6.Kbf.57/2022/8. számú végzését. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó mint szerződéses szakaszvezető feljelentést tett bázisparancsnoka ellen kényszerítés bűntette miatt. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletével a vádlottat felmentette a kényszerítés bűntettének kísérlete alól. Fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a tárgyalás kitűzése után tájékoztatta a feleket, hogy a tárgyalás nem nyilvános, de a Be. alapján 8 napon belül lehet kérni az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson történő elbírálását. Mivel az indítványozó a másodfokú tárgyaláson részt kívánt venni, nyilvános tárgyalás tartását kérte. Ennek ellenére a bíróság nem tűzött ki új tárgyalási napot, hanem a kitűzött tárgyalási napon meghozta a döntését. A másodfokú bíróság végzése az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett bírósági döntés alaptörvény-ellenes; sérti az Alaptörvényben szereplő tisztességes és nyilvános tárgyaláshoz való jogát, ugyanis a peres ügyet nem nyilvánosan tárgyalták, sem az indítványozó sem jogi képviselője nem vehetett részt az ülésen, így nem kaptak lehetőséget arra, hogy érveiket előadják, mely a döntést érdemben befolyásolhatta volna. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az indokolási kötelezettség szempontjából a fentiek szerint lényeges kérdés tekintetében nem adott választ arra, hogy az indítványozónak a jogi képviselőjén keresztül szabályszerűen benyújtott, a nyilvános ülés tartásával kapcsolatos indítványát miként bírálta el. Ezért az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának kifogásolt végzése nem teljesíti az Alaptörvényben szereplő indokolt bírói döntéshez való jogból fakadó követelményeket, ami a tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványa. Ez pedig az indítványozó oldalán alapjogsértést eredményezett. Ezért az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa végzését megsemmisítette.

 AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1594/2024.)
Az ügy tárgya: A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 409. § (4) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (egyezség a bűnösség beismeréséről)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 409. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) vonatkozó bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását, megsemmisítését, és a perben való alkalmazhatósága kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól. A Be. alapján az ügyészség és a terhelt vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről. Az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező. Az indítványozó előadása szerint a gyakorlatban az egyezségkötési eljárás során nem érvényesül a Be. céljának megfelelő mellérendeltségi viszony az ügyészség és a terhelt, illetve a védelem között. Az ügyészség megköveteli, hogy az egyezségi ajánlat előtt a terhelt magát a konkrét információt is az ügyészség tudomására hozza. Az ügyészség ezt követően teszi meg az egyezségi ajánlatot, melynek visszautasításával járó kockázatot a terhelt és védője egyoldalúan kötelesek viselni. Előfordulhat ugyanis, hogy az ügyészség nem tesz újabb, kedvezőbb ajánlatot, hanem a vádemelés során az egyezségben megajánlott büntetésnél súlyosabb büntetést vagy büntetési tételt indítványoz. Abban az esetben, ha az egyeztetéseket követően nem jön létre egyezség az ügyészség és a terhelt között, a Be. támadott bekezdése szerint a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről sem tájékoztathatja a bíróságot. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét, az emberi méltósághoz való jogot, a jogegyenlőség követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jogot, ezen belül a fegyverek egyenlőségének elvét, tekintettel arra, hogy az egyezség szabályozásból eredően nem biztosítottak a védelem és a vád egyenlő súlyú jogosítványai, és a bíróság nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a korábbi terhelti együttműködést a büntetéskiszabás során értékelje. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a törvény szerinti egyezségkötés mint eljárási forma a két fél – egyfelől a vádlott, illetve védője, másfelől az ügyész – ideális eljárásjogi beszédhelyzetét hivatott biztosítani. Az egyezségkötés a két fél döntési szabadságában áll. Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti. Következésképp a Be. vonatkozó bekezdésének alkalmazása nem sérti az Alaptörvény szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Ezért az Alkotmánybíróság a Be. 409. § (4) bekezdésének megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.

 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2117/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Knk.V.39.016/2024/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (népszavazási kérdés hitelesítése; tisztességes eljárás)
Összefoglaló a döntésről:  Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Knk.V.39.016/2024/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?”. Az NVB határozatában a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta.  Az NVB álláspontja szerint az életvégi döntések korlátja az állam életvédelmi kötelezettsége, értelmezése szerint az Alkotmánybíróság az élethez való jog érvényesülése érdekében feltétlenül szükségesnek tartja a büntetőjogi fenyegetettség fenntartását, így a kérdésben népszavazás nem írható ki. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria álláspontja szerint a kezdeményezés nem az Alaptörvény, hanem a Btk. módosítását célozza, az Alaptörvény közvetlen megváltoztatására nem irányul. A jogalkotásról szóló törvény (Jat.) rendelkezései alapján ugyanakkor a kérdés nem büntetőjogi, hanem egészségügyi jogi természetű, a büntetőjogi jogalkotásba nem illeszkedik. A népszavazásra irányuló kérdés érvényes és eredményes népszavazás esetén ezért a Jat. által támasztott jogalkotási alapkövetelmények teljesítése és a népszavazás folytán előálló jogalkotási kötelezettség között feloldhatatlan ellentmondásba ütközne a jogalkotó, így a jogalkotói egyértelműség követelményének a kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg. A Kúria az NVB határozatát helybenhagyta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben a Kúria végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint a népszavazási kérdés normatartalommal kitöltésekor a Kúriának kötelessége, hogy a hitelesítés szempontjából az Alaptörvénnyel összhangban álló megoldást vegye figyelembe. Azáltal, hogy a Kúria nem vizsgálta, hogy a feltett kérdésnek lehet a jogalkotói egyértelműségnek megfelelő olvasata is, eloldotta magát az alkotmányos hatáskörétől, ezért a végzése súlyosan sérti a tisztességes bírósági eljárás követelményét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott, amikor úgy foglalt állást, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nem felel meg az Alaptörvényben és az népszavazási törvényben a kérdéssel szemben támasztott, a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, és a kérdés nem alkalmas a népszavazás rendeltetésének megfelelő népszavazás megvalósítására. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította.

 AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2116/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Knk.IV.39.015/2024/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (népszavazási kérdés hitelesítése; élethez való jog és emberi méltóság)
Összefoglaló a döntésről:  Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Knk.IV.39.015/2024/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?”. Az NVB határozatában a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta. Az NVB határozata ellen az indítványozó a Kúriához fordult. A Kúria álláspontja szerint a népszavazásra irányuló kérdés érvényes és eredményes népszavazás esetén olyan törvény megalkotására kényszerítené az Országgyűlést, amely a Btk.-ban az emberi élet védelmére vonatkozó tényállás alól kivételt állapítana meg, amely törvény ezáltal szembe kerülne az Alaptörvény emberi méltósághoz és élethez való jogról szóló rendelkezéseivel. A Kúria értelmezése szerint a kérdés tiltott tárgykört érint, így az NVB határozatát helybenhagyta. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a gyógyíthatatlan, kiszolgáltatott, súlyos testi és lelki szenvedéssel járó betegségben szenvedő betegek esetében az emberi méltósághoz való jog nem az élethez való joggal elválaszthatatlan egységben jelentkezik, hanem fordítva: az egyik érvényesülésével együtt járhat a másik háttérbe szorulása. Az életvégi döntés nem sérti az élethez való jogot, hanem éppen ellenkezőleg: azt biztosítja, hogy az egyén saját élete mindvégig méltóságteljes érték maradjon számára. Azáltal, hogy a Kúria a jogalkotásra irányuló népszavazási kérdést nem az Alaptörvénynek megfelelő módon értelmezte, és olyan kérdés hitelesítése megtagadását hagyta helyben, amely nem esik a tiltott tárgykörbe, megsértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz, élethez és emberi méltósághoz való alapjogát. Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a népszavazásra feltenni szándékolt kérdésből fakadó jogalkotási igény nem igazolható az emberi méltóság alkotmányos fogalmából való levezetéssel. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben szereplő népszavazási kérdés ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, hogy nem lehet népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
 

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2363/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.IV.39.099/2024/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy, érintett nyilatkozattételi lehetősége a felülvizsgálati eljárásban)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/519/2024)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 102.K.701.385/2023/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (rendészeti igazgatási ügy)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2568/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.20.430/2022/10. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz (bírósági jogkörben okozott kár megtérítése)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1596/2023.)
Az ügy tárgya: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 618. § (1) bekezdés b) pontja és a Kúria Pf.VIII.24.580/2023/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (elektronikus kapcsolattartás, cégkapu, ügyfélkapu)

  AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1874/2023.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.1/2023/37. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vagyoni érdekelt kizárása az eljárásból)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/179/2024.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 15.K.702.524/2023/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz (menekültügyi ügy)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1127/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.VIII.10.121/2022/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1335/2023.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.634.230/2022/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kapcsolattartás végrehajtása, jogkövetkezmény alkalmazása)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/97/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.21.195/2022/11. számú rész- és közbenső ítélete elleni alkotmányjogi panasz (házasság felbontása)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2258/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.III.984/2023/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kábítószer-kereskedelem)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1568/2023.)
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Bf.II.129/2022/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szexuális erőszak bűntette)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2583/2023)
Az ügy tárgya: A Szombathelyi Törvényszék Bpkf.163/2023/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pótmagánvád, vádindítvány ismételt előterjesztése)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2330/2024.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.IV.39.095/2024/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy; választási alapelvek megsértése)

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

 A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

Leave a Reply 43 megnézve, 3 alkalommal mai nap |