| Mobile | RSS

Hiába a sok ázsiai nagyberuházás, vállalhatatlan feltételeket diktálnak, hoppon marad a magyar építőipar

Hiába a sok ázsiai nagyberuházás, vállalhatatlan feltételeket diktálnak, hoppon marad a magyar építőipar

IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS / 24.HU (ILLUSZTRÁCIÓ)
Kongatják a vészharangot a magyar építőipari vállalkozások, mert a keleti tőkebeáramlás mellékhatásaként azt tapasztalják: nem tudnak labdába rúgni a gigaépítkezéseken, miközben a kormányzati beruházásokat felfüggesztették, így onnan sem remélhetnek megrendelést. A török, koreai és kínai befektetők fővállalkozót, alvállalkozókat, munkaerőt, sőt alapanyagot is hoznak magukkal országukból. A magyar építők szerint a helyzet piacvédelemért kiált, ám az illetékes minisztériumok egyelőre hallgatnak.

Óriási építkezésekkel érkeznek az akkumulátoripari beruházások keletről, a CATL egymagában 7 milliárd eurós projektről állapodott meg a magyar kormánnyal, de eurómilliárdokban mérhető a koreai Samsung, az SK On és egy sor más keleti invesztor befektetése is. A kormány nem rejti véka alá, hogy ezektől az óriásberuházásoktól reméli a gazdasági növekedést, és idecsábításuk érdekében maximális támogatást nyújt. Egymás után nőnek ki a földből a több száz hektáros területekre kiterjedő, főleg az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó gyártóbázisok – a kínai BYD-ről nemrég derült ki, hogy az eddig ismertnél is nagyobb területen építkezik Szegeden, és ehhez 4 millió tonna alapanyagot utaztat Kínából a Dél-Alföldre. (A magyar beszállítók tapasztalatairól a BYD építkezésén, a diktált szerződési feltételekről lásd keretes írásunkat.)

Ám ez nem jelenti azt, hogy a magyar építőipar számára eljött volna a Kánaán, sőt úgy fest, semmit sem éreznek a konjunktúrából.

Mire építőipari szempontból elkészül egy török vagy ázsiai nagyprojekt, a beruházási érték 80 százaléka ki is megy az országból

– érzékeltette kérdésünkre a helyzetet Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.

Annak nyomán kerestük meg az elnököt, hogy több hazai építőipari cég vezetője, illetve tulajdonosa is egybehangzóan arról számolt be lapunknak: esélytelenek az ázsiai befektetők gigaprojektjein, a magántőke nagyberuházásait ugyanis ázsiai – főleg koreai és kínai – cégek viszik el.

SZAJKI BÁLINT / 24.HUA gödi Samsung-gyár.

Az egyikük egy koreaiak által készített felmérésről beszélt, melyben azt vizsgálták, hogy a vendégmunkások vagy a magyarok hatékonyabbak-e.

A koreaiak háromszor bizonyultak hatékonyabbnak: egy hét alatt háromszor annyi munkát végeztek el, mint a hazai versenytársak.

Megesett, hogy a másnapi határidő miatt a fővállalkozó arra kérte a magyar alvállalkozót, addig ne hagyják abba a munkát, amíg készen nem lesznek. Ehhez éjjel is dolgozni kellett volna, amit nem vállaltak. Az indiai munkások viszont hajlandók voltak egész éjjel dolgozni. A magyarok túlórapénzt, pótlékot kérnek, ez a távol-keleti dolgozóknál nem így van, nekik normálisnak számít, hogy folyamatosan 12 óráznak – ecsetelte forrásunk.

Szerinte ezzel lehetetlen versenyezni, mert a távol-keleti cégek itthoni építkezésein a bérek kínai szintűek, a hatósági előírásokat pedig nem tartják be. Nemcsak az építőipari cégek, hanem a munkaerőpiac és végeredményben az egész magyar gazdaság megérzi a bajt – vetítette előre egy olyan magyar székhelyű vállalkozás vezetője, mely korábban gigaépítkezéseken volt beszállító.

„Félünk, hogy kiszorul a magyar építőipar”

Mindez akkor éri a hazai cégeket, amikor amúgy is drámai az építőipar visszaesése. A 2022-es stagnálás után tavaly 5 százalék volt a termeléscsökkenés, és az év eddig eltelt része alapján valószínűsíthető, hogy az idén sem vesz lendületet az ágazat. Az önkormányzati és állami megrendelések 70 százalékkal estek vissza tavaly, ami összefügg azzal, hogy a költségvetés óriásdeficitje miatt rengeteg beruházás elhalasztásáról döntöttek. Bár a fejlesztések nem végleg kerültek le a napirendről, nem jó jel, hogy az elhalasztott beruházások előkészítése nem tart ott, hogy a közeljövőben megkezdődhessenek a közbeszerzések. Az építési tárca által szorgalmazott új törvény szerint az állami beruházások esetében kiviteli terv mélységű előkészítés kellene ehhez, itt pedig nem tartanak a projektek. A bejelentések alapján június végére várható azon beruházások listája – fontossági sorrendben –, melyeket a következő tíz évben megvalósítanak. Úgy tűnik, a választási kampány nem tett jót, némi csúszás látszik az ügymenetben – foglalta össze Koji László a közpénzes beruházásokkal kapcsolatos kilátásokat.

Ami az EU-n kívülről érkező befektetéseket illeti, „nyugtalan a szakma, félünk, hogy kiszorul a magyar építőipar” – fogalmazott az elnök. Különösen a Távol-Keletről és Törökországból érkező beruházóknál jellemző, hogy a cégek magukkal hozzák az általuk felhasznált

  • alapanyagokat,
  • kivitelezőkapacitást,
  • munkaerőt,
  • mérnököket

– azt mondják ugyanis, hogy túl drágák vagyunk nekik. Olyan céggel valóban nem lehet versenyezni, ahol

  • a dolgozókat napi 12 órában foglalkoztatják,
  • a munkavédelmet, -egészségügyet kiiktatják,
  • és uniós forgalomba hozatali engedély nélküli termékeket használnak

– sorolt az elnök néhány elemet, szerinte miért kerülnek versenyhátrányba a magyar vállalkozások.

„Az ÉVOSZ versenyegyenlőséget sürget, ellenkező esetben a magyar vállalkozások a következő tíz évben biztosan nem tudnak olyan olcsón dolgozni, mint a távol-keletiek” – szögezte le Koji László. És azt is, hogy létezik megoldás: példaként a német gyakorlatot említette. Németországban 35 ezer magyar dolgozik az építőiparban, és a németek sem tudnak olcsóbban dolgozni náluk, de vannak korlátok: a cégeknek például a német bértarifákat kell alkalmazni, és a vállalási árak legfeljebb 10 százalékkal mehetnek a német szint alá. A szociális partnerekkel kötött egyezség miatt ezekhez a feltételekhez tartják is magukat, és szigorúan ellenőrzik a teljesítést.

A magyar építők szakmai szövetségének is van megoldási javaslata, ezzel kilincselnek az illetékes minisztereknél. Mint minden évben, február végére elkészítették az ágazat súlyponti problémáit összegző dokumentumot és a megoldást is bemutató javaslatokat, ennek a szakmai egyeztetése folyamatban van.

BYD-beszállító: Vállalhatatlan feltételeket diktálnak az ázsiaiak

„Korábban kisebb volumenben szállítottunk be betonacélt a BYD szegedi gyárberuházáshoz, ez a projekt azonban megszakadt, mert a társaság projektcége olyan szerződési feltételek mentén akarta folytatni az együttműködést, melyeket elfogadhatatlannak találtunk” – mondta a 24.hu-nak az ország egyik vezető betonacélgyártó és -értékesítő cégének vezetője. Egyebek közt beleírták az ajánlatba, hogy késedelmes fizetés esetén nem számíthatnak fel késedelmi kamatot, és arra kötelezték volna őket, hogy önköltségen pakolják le a kamionokról az árut.

 

A másik fő probléma, hogy a hitelbiztosítók nem hajlandók hitelkeretet nyújtani azokhoz a projektcégekhez, amelyek a nagy kínai beruházások mellett jönnek létre. (A hitelbiztosítók e hitelkeretből fizetnek kártérítést, ha vevői nemfizetés vagy fizetésképtelenség áll fenn.) „Cégünk ugyanakkor minden szereplővel – a tüzépektől a vastelepeken át a kivitelezőkig – hitelbiztosítás mellett dolgozik együtt, ez általános a magyar építőipar komolyabb résztvevőinél” – magyarázta forrásunk.

 

Az európai gyártók az üzemépítéseknél a nagy hazai cégekkel – például a KÉSZ-szel, a Markettel, a ZÁÉV-vel vagy a Winggel – szerződnek le, a beszállítók pedig rajtuk keresztül kötik meg a beszállítói szerződést. E vállalatokkal leszerződve minden további nélkül lehet hitelkeretet kapni, a beszállító pedig általában biztos lehet abban, hogy korrekt módon kifizetik. „A német autóipari gyárberuházások előkészítése idején folyamatosan érkeztek hozzánk az ajánlatkérések a nagy építőipari vállalkozásoktól, a BYD-beruházás esetében azonban nem kapunk ilyeneket. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ismert hazai szereplők nem dolgoznak velük” – értékelt forrásunk.

 

Az elektromos autógyártó projektjéhez sebtében megalapított, ismeretlen hátterű kínai cégek ajánlanak beszállítói szerződést, e vállalatoknak sem a múltját, sem a mérlegét nem lehet megismerni. A cégvezető szerint ez a gyakorlat jellemző a kínai akkumulátorgyártók beruházásaira is. Ilyen feltételek mellett azonban hatalmas a kockázat,

ha netán váratlanul bezárnának, és elhagynák Európát, a szerződött felek nem nagyon tudnának fellépni velük szemben.

 

Késedelmes fizetésre konkrét példát is ismer: a debreceni CATL-beruházás esetében az egyik nagy építőipari cég vasúton fuvarozott, mintegy 700 tonnányi acélterméke került mellékvágányra – ezt már június elején le kellett volna szállítani, ám a kínai projektcég egyelőre nem fizetett, mondván, hogy a beruházó még nem kéri az árut. „A kínai jármű- és akkuipari beruházásoknál dolgozó projektcégek nem fogadják el sem az európai normákat, sem a magyar építőipari szokásjogot. Nem látható döntéshozói akarat, amely rászorítaná őket egy más típusú működésre” – összegzett.

 

Ennek ellenére a BYD-beruházásban részt vesz néhány magyar betonacél-beszállító, akadtak cégek, amelyek vállalták a kedvezőtlen feltételeket. A szakember szerint jelenleg igen alacsony mennyiségeket vásárolnak a magyar beszállítóktól. A gyárberuházásoknál megszokott gyakorlattal szemben nem adnak keretszerződést, a megrendelt árumennyiségeket nem kötik le hónapokkal előre. Így nincs is folyamatos beszállítás, csak alkalmi, heti szintű megrendelések, amelyekért megversenyeztetik a beszállítókat.

 

Hiába zajlanak nagy volumenű kínai gyárberuházások Magyarországon, ebből legfeljebb azok a hazai vállalatok profitálnak, melyek annyira nehezen jutnak szerződéshez, hogy kényszerből, jelentős veszteséget kockáztatva is megalkusznak az ázsiaiak által diktált feltételekkel.

Ez forrásunk szerint azért probléma, mert az ágazatban most nagyon nehéz megrendeléshez jutni. A hazai ipariingatlan-piacon extrém túlkínálat alakult ki az árukat és a kapacitásokat nézve egyaránt, miközben az árakat aligha lehet lejjebb vinni. Jelenleg a szereplők 2019/2020-as árakon dolgoznak, miközben a költségeik jelentősen elszálltak a Covid-járványt megelőző szinthez képest.

 

Az egyetlen projekt szerinte, ahová jelenleg korrekt feltételek mellett lehet nagyobb volumenben építőipari termékeket beszállítani, az a török hátterű Sisecam Kaposváron épülő üveggyára. A piaci szereplők kiéhezve várják a paksi atomerőmű-bővítés beindulását, sokan szeretnének megrendeléshez jutni az orosz-magyar projektnél, ám e beruházás továbbra is késésben van – hangsúlyozta.

 

A cégvezető szerint talány, hogy a kínai beruházások farvizén dolgozó bizonytalan hátterű projektcégek hogyan voltak képesek megfelelni a magyar építési jogszabályoknak, hogyan mentek át a hatósági szűrökön, miközben egy ekkora beruházás esetén rengeteg szakhatósággal kell egyeztetni. Mindennek a megszervezése és a követelmények maradéktalan teljesítése még a nagy hazai vállalkozások számára is bonyolult feladat.

 

A projektcégekről, a magyar beszállítókat ellehetetlenítő szerződéses feltételekről megkérdeztük a kínai nagybefektetőt, de kérdéseinket azzal zárták rövidre, hogy „a BYD nem kommentálja a vállalkozók és az alvállalkozók közötti szerződéses megállapodások részleteit, sem a sajtóban megjelent információkat, amelyek nem a BYD-tól származnak”.

Megoldás lenne a hazai beszállítói arány kikötése

Azt kéri az ÉVOSZ, hogy a befektetők támogatásánál kössék ki a magyar beszállítói arányt, ahogyan az például a Paksi Atomerőmű új blokkjai esetében történt. Ott – a 2014-ben kötött megállapodás szerint – 40 százalék hazai beszállításról volt szó, a Horn-kormány idejében pedig még többet, 50 százalékot kötöttek ki a külföldi befektetőknek. Most viszont drámai a helyzet: a nagyberuházásoknál amikorra elkészül az építőipari rész, a befektetési érték 80 százaléka már ki is ment az országból, de

még az ennivalót sem a boltban veszik, hanem azt is otthonról hozzák.

A beáramló pénz így nem a magyar piacon dolgozó cégeknél, hanem az EU-n kívül csapódik le.

SZAJKI BÁLINT / 24.HUIndiai vendégmunkások Várpalotán.

Ezen kívül komplex, helyszíni ellenőrzésekre lenne szükség az ÉVOSZ szerint, melyek keretében megvizsgálják, hogy a cégek megfelelnek-e az EU-ban, illetve Magyarországon előírt adózási, foglalkoztatási szabályoknak, illetve a felhasznált anyagok tekintetében a minőségi előírásoknak. Az ellenőrzés akkor lenne hatékony, ha az illetékes hatóságok egy időben szállnának ki, egyszerre vizsgálnák a különböző feltételek meglétét, a szabályok betartását – a felhasznált eszközök anyagok műszaki paraméterei tekintetében például laboratóriumi vizsgálatokra lenne szükség.

Megkérdeztük a külföldi befektetőkkel tárgyaló Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA), illetve a szervezetet felügyelő és a külföldi tőkebeáramlást menedzselő Külgazdasági és Külügyminisztériumot:

  • tudnak-e problémáról,
  • hogyan tájékoztatják a külföldi befektetőket, milyen szabályokat kell betartaniuk, vonatkoznak-e rájuk a magyar, illetve az EU előírások,
  • hogyan ellenőrzik ezek betartását,
  • mit tapasztaltak az eddigi ellenőrzések során,
  • és tervezik-e kötelező hazai beszállítói arány előírását, ha igen, mekkora arányt tartanak megfelelőnek?

Érdeklődésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált sem a Szijjártó Péter vezette tárca, sem a HIPA. Pedig az Orbán-kormány által kedvelt, a milliárdokat gyorsan termelő, a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó területről van szó:

az építőipar adja a GDP 6,4 százalékát, az ágazat közvetlenül 380 ezer dolgozónak ad munkát,

ha pedig az építésgazdaság értékláncának egészét nézzük az építőanyag-gyártástól a mérnöki tevékenységig, akkor már félmillió foglalkoztatottról beszélhetünk, és – háromtagú családokkal számolva – másfél millió ember mindennapjait meghatározó problémáig jutunk.

Nemrég még a jelentős részben külföldi kézben lévő építőanyag-gyártás miatt rohant ki Lázár János építési és közlekedési miniszter, de hazai építési vállalkozók szerint hamarosan egészen más lesz a probléma, mint hogy sikerül-e elmarni a magyar piacról a külföldi cement- és téglagyártókat. A távol-keleti befektetések nem állnak meg, átveszik az építőanyag-kereskedelmet – vetítik előre, távolabbra nézve pedig a felhúzott gyárakban a kínai költségszinten termelt áruval eláraszthatják nemcsak a magyar, hanem az uniós piacot is.

fecsego.eu//

Leave a Reply 64 megnézve, 2 alkalommal mai nap |