“[…]a lengyelek a legszemforgatóbb és a legálságosabb politikát csinálják egész Európában. Morálisan kioktatnak bennünket, az oroszokkal való gazdasági kapcsolatainkért kritizálnak, és közben önfeledten üzletelnek az oroszokkal, és vásárolják az olajat, áttételeken keresztül ugyan, és működtetik vele a lengyel gazdaságot”

– mondta Orbán Viktor, magyar miniszterelnök az évente az erdélyi Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Szabadegyetemen, július 27-én szombaton tartott beszédében.

Forrás: Kristóf Balázs/444

Orbán a beszédben nem bocsátkozott további részletekbe, mondandójára azonban egy nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rácsatlakozott. Július 28-i Facebook-posztjában Szijjártó provokációnak és képmutatásnak nevezte, hogy a lengyel kormány minket bírál és vádol, mert “az ország működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges kőolajat” Oroszországból importáljuk.

“Ha jól megnézzük az egyik legnagyobb orosz olajipari vállalat vásárlóinak listáját, akkor azon bizony ott találjuk a lengyeleket is”

-írta.

A magyar vezetés Lengyelországot illető éles kritikái diplomáciai pengeváltáshoz vezettek: a bírálatokra Wladyslaw Teofil Bartoszewski lengyel külügyi államtitkár és Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter is reagált. Sikorski a lengyel TVP internetes platformnak adott interjújában kijelentette: „Ha Orbán miniszterelnök úrnak olyan információja van, amely szerint egy lengyel szervezet megsérti a szankciókat, kérjük, adjon bizonyítékot, és eljárást indítok.”

Ebben a cikkben szakértők segítségével utánajártunk, mire alapozhatja a magyar miniszterelnök (és nyomában a külügyminiszter) a Lengyelország “áttételes” orosz olajimportjával kapcsolatban megfogalmazott kritikáit.

Főbb megállapításaink röviden:

• Az állami tulajdonú Orlen energiaipari vállalat (amely egy összeolvadás után most már az ország mindkét olajfinomítóját birtokolja) lengyelországi finomítóiba jelenleg nem érkezik olaj Oroszországból. A 2023 év elején érkező utolsó szállítmányok is csupán a vállalat nyersanyagellátásának 10 százalékát fedezték.
• A lengyel energiaipari óriás viszont Csehországban is működtet finomítókat, amelyekbe az Orlen tulajdonában álló Unipetrol valóban importál orosz olajat a Barátság vezeték déli ágán keresztül. Erre azonban szankciók jelenleg nem vonatkoznak, hasonló okokból, amiért egyébként Magyarország és a Mol is mentességet kapott az orosz olaj vásárlását érintő uniós szankciók alól.
• Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – már jóval az orosz invázió előtt megkezdte az energiaszektor átalakítását, mára pedig szinte teljesen lenullázta az orosz fosszilis energiahordozóknak való kitettségét.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumot e-mailben kerestük azzal kapcsolatban, pontosan melyik orosz és lengyel olajipari vállalatokra vonatkozott Szijjártó Péter kijelentése, eddig azonban nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Olajembargó és a lengyel válasz

Európai szinten összesen tizennégy szankciós csomagról döntöttek a Tanácsban a tagállami kormányok Ukrajna orosz inváziója óta. A korlátozások az EU valamennyi tagállamára és polgárára kötelező előírások, és az Unió teljes területén érvényesek. Az energetikai szektorra vonatkozó tiltások közül kifejezetten az orosz olajra és annak származékaira az alábbiak érvényesek:

• A 2022. március végén elfogadott hatodik szankciós csomag megtiltja, hogy az EU Oroszországból tengeren szállított nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy átvegyen. (A korlátozások a nyersolaj esetében 2022. december 5-től, finomított kőolajtermékek esetén pedig 2023. február 5-től léptek életbe). A szankciók alól azonban átmeneti mentességet adtak azon uniós tagállamoknak (köztük Magyarországnak), amelyek csővezetéken érkező nyersolajra szorulnak, mert földrajzi helyzetük miatt – tengerpart híján – jelenleg csak a meglévő infrastruktúrára tudnak támaszkodni.
• 2022. október 6-án a nyolcadik szankciós csomag „ársapkát” vezetett be az orosz olaj tengeri szállítására harmadik országokba. Ezzel megtiltották, hogy uniós vállalatok részt vegyenek az orosz nyersolaj vagy kőolajtermékek tengeri szállításában EU-n kívüli országokba. A tilalom a nyersolaj esetében 2022. decembertől, a kőolajtermékek esetében pedig 2023. februártól lépett érvénybe, de nem vonatkozik azokra a szállítmányokra, amelyeket a hordónkénti 60 dollárban meghatározott ársapka alatti áron értékesítenek.
• 2023. december 18-án a Tanács a tizenkettedik szankciós csomagot is megszavazta, benne az ársapka érvényesülését biztosító szigorító intézkedésekkel.

Wiktor Hebda, a krakkói Jagelló Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének energiastratégiával foglalkozó adjunktusa a Lakmusznak elmondta, hogy Lengyelország az elsők között volt az uniós országok közül, amelyek nemzetállami hatáskörben saját szankciókat is bevezettek az orosz energiaforrásokra. Lengyelország legnagyobb, állami tulajdonban lévő energiaipari vállalata, az Orlen már a 2022 decemberében bevezetett európai szankciók előtt leállította az orosz nyersolaj és feldolgozott energiahordozók tengeri importját.

Európa olajinfrastruktúra-térképe. rajta a Barátság vezetékkel, amelyen keresztül az orosz nyersolaj érkezik Európa egyes országaiba. Forrás: S&P Global Commodity Insights

A Barátság vezetéken keresztül érkező szállítmányok szintén leálltak 2023 elején. A lengyel energiaipari óriásnak az orosz Rosznyefttyel kötött szerződése lejárt 2023. januárjában, amit nem hosszabbítottak meg. A Rosznyefty február 1-jén le is állította az olajszállítást az országba.

Az egyetlen orosz nyersolajszállító, amely Lengyelországot ellátta, innentől kezdve a Tatnyeft volt, amely az Orlennel 2024 végéig érvényes szerződéssel rendelkezett, és a lengyel kereslet mintegy 10 százalékát fedezte. Február 25-én– egy nappal azután, hogy Lengyelország átadta első Leopard tankjait Ukrajnának – az orosz fél indoklás nélkül leállította az olajszállítást. Ennek következtében a lengyel energetikai vállalat 2023. április 4-én bejelentette, felmondta szerződését a Tatnyefttel, illetve, hogy a szállítás leállítása miatt jogi lépéseket tett.

Jelenleg tehát nincs orosz olajszállítás Lengyelországba.

Összehasonlításképp: 2014-ben az Orlen tulajdonában lévő płocki olajfinomítóban szinte 100 százalékban orosz nyersolajat dolgoztak fel – mondta Hebda.

A Bruegel think-tank Eurostat-adatok felhasználásával készült, a Barátság-vezetéken keresztül érkező orosz olajat importáló országokat ábrázoló grafikonján jól látszik, hogy a Barátság vezetéken keresztül 2023 februárja óta nem érkezik nyers olaj Lengyelországba.

Csehországba importál a lengyel olajcég

A lengyel energiaipari óriás Orlennek ugyanakkor több országban vannak érdekeltségei. Litvániában és Csehországban finomítókat is működtet, Csehország esetében mindkét működő olajfinomító (Kralupy nad Vltavouban és Litvínovban) az Orlen Unipetrol nevű leányvállalata tulajdonában van.

A litvinovi finomítóba az Orlen csehországi alvállalata, az Unipetrol valóban importál orosz olajat a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül, Ukrajnán át.

Az így Csehországba érkező orosz olaj hivatalos közlések szerint tavaly az ország teljes olajimportjának 58 százalékát tette ki, a behozatal másik része az Olaszországon, Ausztrián és Németországon át futó TAL (Alpokon átívelő) kőolajvezetéken keresztül történik.

A cseh olajvezeték infrastruktúra a cseh állami tulajdonú MERO vállalat irányítása alá tartozik, de az orosz olajat az Unipetrol vásárolja, a korábban az anyacéget is ellátó Rosznyefty olajcégtől – erősítette meg a Lakmusznak Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari szakértője.

Csehország és az Orlen egyébként nem sérti az orosz-ukrán háború miatt bevezetett uniós szankciók egyikét sem azzal, hogy továbbra is vásárol olajat Oroszországtól. Magyarországgal és Szlovákiával együtt ugyanis Csehország is mentességet élvez az orosz olaj embargója alól, miután az unió elfogadta érvelésüket, miszerint egyelőre nem tudnák energiaellátásukat vezetékes orosz olaj nélkül megoldani.

(Az Európai Unió szankciói a Barátság kőolajvezeték északi ágán keresztül történő szállításokra vonatkoznak, amely Fehéroroszországon át Lengyelországba és Németországba vezet. Ezek az országok rendelkeznek tengerparttal és a megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy más forrásokból, tengeri úton nyersolajhoz jussanak.)

Dolgoznak a leváláson

Ezzel együtt a cseh kormány aktívan dolgozik az orosz olajról való teljes leváláson: a MERO 2023-ban megállapodást kötött a TAL kőolajvezeték bővítéséről. A beruházás várhatóan 2025 elejére készül el, és lehetővé teszi, hogy olajszükségletét immár kizárólag az ezen az úton érkező nyersanyagból kielégíthesse Csehország.

Az Orlen egy 2023 szeptemberi közleményében azt állította, hogy a Barátság vezetéken érkező orosz alapanyagból finomított termékek “kizárólag a cseh piacot szolgálják ki, külföldön nem értékesíthetőek”. Hozzátették még, hogy ahol csak lehetséges, alternatívákat keresnek az orosz olaj helyett, és hogy sajtóhírekkel ellentétben nem növelik az orosz olaj felhasználását a Cseh Köztársaságban működő finomítóikban. Az importált mennyiségek megfelelnek a 2013-ban kötött szerződésnek az Orlen tavaly júniusi közleménye szerint.

Mindezek alapján nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az állami tulajdonú Orlen lengyel olajcég csehországi üzleti gyakorlatára utalhatott Orbán Viktor, amikor tusványosi beszédében a gazdaságukat “áttételeken keresztül, ugyan”, de orosz olajjal működtető lengyelekről beszélt, és Szijjártó Péter külügyminiszter is, amikor egy orosz olajcég vásárlói listáján feltűnő lengyelekről írt Facebook-oldalán.

Lengyel átállás

Lengyelország minden esetre Európában az elsők között kezdte meg az energiaszektora átalakítását az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése érdekében. Erről besszélt a Lakmusznak Wiktor Hebda is, aki főként az oroszok agresszív energiapolitikájának következtében kezdődött meg ez a munka, már jóval az orosz-ukrán háború kezdete előtt. (A Gazprom az elmúlt évtizedekben többször is korlátozta az ország gázellátását – “elzárta a gázcsapokat”, ahogy Hebda fogalmazott. Ez 2006 és 2009 között még súlyos energiaválságot okozott, 2022 áprilisában viszont felkészültek arra, hogy Oroszország teljesen lezárja a Lengyelországba tartó Jamal gázvezetéket).

A szakértő szerint ebben fontos szerepet játszottak az infrastrukturális beruházások: 2016-ban megépült a lengyel-német határ közelében a cseppfolyósított gáz hajókon történő behozatalát lehetővé tevő swinoujściei LNG terminál, valamint bővítették az 1991 óta működő gdański Naftoport olajfeldolgozó feldolgozási kapacitását, ami szintén a szárazföldi behozatal kiváltását szolgáló lépés volt.

LNG terminal Świnoujścieben. Forrás: Polon.pl

Hebda szerint Ukrajna orosz invázióját követően sok európai ország, így Lengyelország is kénytelen volt még gyorsabb ütemben újragondolni stratégiai nyersanyag-szállításainak forrását és irányait. “Lengyelország helyzete különösen nehéz, mivel mindkét háborús féllel szomszédos. Még két éve is Oroszország volt Lengyelország fő olaj-, gáz- és szénszállítója, Ukrajna pedig kulcsszerepet játszott az orosz nyersanyagok európai piacokra történő szállításában” – mondta.

A lengyel energiamixben 2021 és 2023 között az Oroszországból (és Fehéroroszországból származó)

• szénbehozatal mennyisége 8,2 millió tonnáról (66 százalék) 0 tonnára csökkent,
• földgáz szállítmányok mennyisége 9,9 milliárd köbméterről 0-ra esett,
• nyersolaj importja 15,1 millió tonnáról (61 százalék) 0,5 millió tonnára (2 százalék) csökkent, míg a dízelé 66,5 százalékról 4 százalékra esett.

2015-ben Lengyelország olajimportjának közel 90 százaléka származott Oroszországból, 2021-ben, az orosz invázió előtt egy évvel, ez az arány egyharmadával csökkent, 2023-ra pedig szinte lenullázódott. Forrás: Wiktor Hebda: Energy cecurity of Poland in the context of Russian military agression in Ukraine (kézirat). In: Nowa Polityka Wschodina. Adatok forrása: Lengyel Olajipari és Kereskedelmi Szervezet (POPiHN).

Lengyelország egyedül a folyékony gáznemű szénhidrogén (LPG) terén nem tudta teljesen megszüntetni az Oroszországtól való kitettségét (2023-ban is még az import 45 százaléka érkezett Oroszországból). A szakértő szerint ennek kiváltása jelenti az egyik legnagyobb kihívást.

A Center for Energy on Research and Clean Air (CREA) adatain is jól látszik Lengyelország leválása az orosz energiahordozókról: a 2023 január elsejétől számított legnagyobb orosz gáz-, olaj- és szénimportőr országokat tartalmazó listán Lengyelország nem szerepel, míg Magyarország és Szlovákia még mindig ott található.

Forrás: Russiafossiltracker.com

A Jagelló Egyetem adjunktusa azonban megjegyezte, hogy az energiaszektor újratervezésének van hátrányos oldala is. A háború miatt kialakult gázszállítási bizonytalanságok miatt előfordulhat, hogy újra növelni kell a szénalapú erőművek használatát, ami jelentősen lelassítja a megújuló energiaforrások, más néven tiszta energia alkalmazására való áttérést. Hebda értékelésében ez feszültséget okozhat Lengyelország hosszú távú energiastratégiája és az EU klímapolitikája között, ha nem tudják teljesíteni a Green New Dealben megfogalmazott célokat.

Címlapi illusztráció: litvínovi olajfinomító Csehországban. Forrás: Orlen Unipetrol.