FECSEGŐ

lio:Életképek Szegeden találkoztam egy borzasztó csúnya törpe asszonnyal. Magassága 120 centiméter lehetett. Alulról nézett felfelé. A bamba pofikája rémisztő látvány jelentett. Szedett-vedett, koszos mackónadrágban, elnyűtt- agyonkopott szürke kabátnak nem mondható valamiben „feszengett”. Nézésében volt, valami, ami miatt felborult a gyomrom. Először arra gondoltam, adok neki pénzt… A szeméből láttam, nem ez kellene neki. A gyűlölet, […]

Életképek a Gál Ferenc Főiskolán… Sokan feltették a kérdést; Miért szeretek járni a főiskola MA kurzusára! Ez nem egy könnyű, laza, gyors válaszadási lehetőség. Csoporttársam Kinga mosolyogva kérdezte. A csoportjuk – ami most alakult- lassan, ám biztosan felépült, megerősödött. Laci eljössz ugye? A kérdésen még a mai napig is gondolkodom. Minden gondolatot, előbb- vagy utóbb […]

A törpe, a török, a vak, meg a piros zsigulis…részlet a legújabb kötetemből Többen kértek írjak egy szösszenetet az őstermelők szokásairól, félelmeiről, csalásairól. Kik hogyan szállítják az általuk megvett, vagy a nagybani piacon összeválogatott zöldségeket, a számlanélküliség világáról…stb. Nem egy könnyű feladat. ezeket az embereket meg kell figyelni, mint a falusi kontárokat s annak vezetőit, […]

Izzó gyűlölet margójára, azaz a vázlat hullámai… Égtek a szerkesztőség vonalai, az e-mailek pörögtek, kattogtak…úgy hallottam,ezek a zajok emlékeztetnek egy bizonyos madár zenei játékára? – nyitni kék, nyitni kék…ne add fel, ne add fel…Beindultak a boldogsághormonok. Eszembe villant professzorom – Baráth Tamás- az újságírói egyetem legkiválóbb PR menedzserének szavai! – mintha láttam volna a lelki […]

Bánt! Nagyon Bánt. Rég óta vártam e nagy kiugrási lehetőséget “szakmai” területen. Most nem az újságírói munkámra gondoltam. Az sínen van. A Szegedi Írók Társaságának tagjaként ért ez a fatális tévedés. Az előző vezetés nem tette rá az írók honlapjára az életrajzomat sem az elérhetőségemet. Igaz, többször is teljesítettem a “követelést”! Olvassátok el Jeromos életrajzát. […]

Jó kívánság diákjaimnak! (talált vers 1999.10.02.) Sokan tartanak rólam vádakat… Mert „Bűbájat” szállítok reátok, Így jövőtök végéig beláttok Tűnékeny álom képei alatt. De ha látjátok: mi dőre a cél, Mi súlyos harc, melybe utatok tér – Csüggés ne érje őket e miatt! Csatákból soha meg ne fussanak! Egetekre kicsiny sugárt is adok, Mely biztat: a […]

Árpás Károly: Hatvanadik születésnap Jött a várt évemnek jeles napja: júniusnak harmadik vasárnapja! Teljes szívből várom: sűrűn elő- forduljon éltemben a -hat- képző! Példa: járhat, lakhat, alhat, írhat, kapálhat, áshat, vasalhat, taníthat; kutathat, sikerrel boldogulhat; alkothat; másokhoz jól viszonyulhat! Tanárihoz hasonlóan adhat mindenkinek esélyes, jó alkalmat! Vágy: sikerem, kedvem növekedjen – és jusson el életemhez […]

Találkoztam a törpével…mese a felnőtteknek A kedvenc cukrászdámban üldögéltem. Imádom ezt a helyet. Kevesen voltunk. Unottan eszegettem a karamellás kockát. Épp harangoztak. Az emberek csinosan felöltözve mentek a templom felé. Ni, csak, nocsak, kit látok; – hát… a törpe oson el a cukrászda előtt. Ruházata szakadt. Látszott, hogy régen mosakodott. Arca, bőre csúnya. Kezében biblia. […]

Leslie Steve : Adócsalók paradicsoma…/Részlet Ez egy fikciós történet!A szereplők s a helyzetképek nem a valóságot tükrözik! Kitalált személyek-környezet a hasonlóság a véletlen műve! 1Ismét elmentem a helyi kocsmába. Vontatottan kezdtem megismerni az italboltok területi térképét. Nem rossz dolog, mivel így a helyismeretem nagymértékben javul. Az eső szemerkélt. Bezzeg a kocsma zaja pindurka életet lehelt […]

Maga miatt… Elfáradtam. A hamarosan megjelenő könyvem utolsó simításán dolgoztam. Sok erőt kivett belőlem. Minél többször olvastam át, annál több hibát észleltem. Ilyenkor leteszem a lantot és szépirodalmat, verseket, vagy novellákat olvasom. Ezt a pihenést a szüleimtől tanultam. Gondoltam egyet – Kosztolányi után- elmentem a kedvenc cukrászdámba. A szokott helyem üresen tátongott. Gondoltam magamban az […]